Gyakori kérdések a plazmaadással kapcsolatban

Gondolkodtál már azon, hogy szívesen lennél plazmadonor, de tele vagy kérdésekkel? Aggódsz az egészséged, a mindennapi életed, vagy a tűszúrások miatt? Szeretnéd tudni, miért és mennyit fizetnek alkalmanként, ha plazmadonor vagy? Itt a Gyakran Ismételt Kérdések 2. rész:)

A vérplazma adás életet menthet

A múltkori írásban már elmeséltem, hogy elég régóta plazmadonor vagyok, és ezen az ismerőseim meglepődnek. Amikor túljutnak az első sokkon, akkor viszont nagyon sok kérdést szoktak feltenni, úgy vettem észre, hogy érdekli a dolog az embereket: néhányat csak elméletben, de a legtöbben azért kérdeznek, mert tetszik nekik, ők is szívesen beszállnának, de még nem teljesen biztosak a dolgukban. Ha te is közéjük tartozol, akkor olvass tovább, ma megválaszolom a leggyakoribb kérdéseket!

Megjegyzés: ha a plazmaadás veszélyeire vagy kíváncsi, arról már írtam a múltkor.

Tényleg fizetnek a plazmaadásért? Akkor a véradásért miért nem?

Ha plazmát adsz, akkor alkalmanként 3 500 forintot fizetnek, ami nem rossz órabér, főleg diákként:) Ezen felül kapsz csokit, sokszor van kitéve gyümölcs, néha szendvics, van kávéautomata, szóval a hónap végén, koleszosként abszolút megéri!

Mondj egy olyan diákmunkát, vagy rendes állást, ahol ennyit fizetnek óránként, és semmi mást nem kell csinálni, csak feküdni egy helyben! (Oké, van olyan foglalkozás, ahol a fekvésért fizetik a lányt, de az egészen más téma ugyebár.)

A plazmaadás és a véradás az két külön dolog, és általában különböző szervezetek csinálják.

Magyarországon a legtöbben a Vöröskeresztnél vagy az Országos Vérellátó Szolgálatnál adnak vért, amit általában egy-az-egyben használnak fel, vagyis a véredet megkapja egy beteg vagy sérült ember, akinek vérre van szüksége. A Vöröskereszt – amennyire én tudom – nonprofit szervezet, szóval nekik ebből nem lesz bevételük, és nem is nagyon engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a lecsapolt vérért. Amikor vért adsz, akkor tehát teljesen önzetlenül, ingyen teszed, és megmenthetsz vele 3 életet.

Fizetnek a plazmaadásért

Tényleg fizetnek a plazmaadásért

A plazmaferezist pedig inkább magáncégek csinálják, akik a plazmát tovább adják például gyógyszercégeknek, akik különböző készítményeket állítanak belőle elő beteg embereknek. A cég ezzel pénzt keres, és ebből a pénzből kapsz végülis te is. Van tehát profitjuk, amiből ki tudnak fizetni.

Ettől még egyébként (majdnem) ugyanúgy segítesz a betegeken, mintha ingyen adnád, hiszen ezek a gyógyszerkészítmények a te plazmád nélkül nem, vagy csak sokkal drágábban készülhetnének el, szóval a jótékonysági faktor itt is megvan. Ha érdekel: a szegedi plazmaközpontban leadott anyagból vérzékeny és immunhiányos betegek számára készül gyógyszer.

Érdekesség, hogy a kettő nem zárja ki egymást, sőt! Magyarországon csak az lehet rendszeres plazmaadó, aki véradó is egyben. Te döntöd el, hogy a plazmásoknál, az OVSZ-nél vagy a Vöröskeresztnél adsz vért, de évente 2x mindenféleképpen el kell menned.

Keményen sportolok, és fontos a megfelelő teljesítmény. Hatással van az edzettségemre a plazmaferezis?

Jó kérdés! Engem is aggasztott eleinte. A válasz pedig nem: semmilyen hátrányt nem szenvedsz majd az edzések során. A plazmaadás után van egy 10 perc – fél órás időszak, amikor az érzékenyebbek gyengébbnek érzik magukat, néhányan enyhén szédülnek, ilyenkor érdemes leülni, enni, inni.

Értelemszerűen ebben az időszakban nem fogsz 120 kilót fekve nyomni, de erre amúgy is elég kicsi az esély, nem? Aznap, amikor plazmát adsz, elméletileg nem tanácsos edzeni, mert lemeríti a szervezetet, de megfelelő tápanyag- és folyadékpótlás mellett igazából sportolhatsz, ha akarsz.

Én heti 2x adok plazmát és heti 4x járok edzeni. Próbálom azért úgy szervezni a dolgokat, hogy nem edzésnapokon plazmázok, de van, hogy összejönnek a dolgok: ilyenkor kicsit fáradékonyabb vagyok, de azért kibírom végig.
A legtöbben egyébként – főleg, akik rendszeresen sportolnak – semmilyen kellemetlen mellékhatást nem éreznek, a fent említett gyengeség is csak néhány embernél jelentkezik.

Akár hobbiból sportolsz, akár komolyabban foglalkozol a testépítéssel, izomtömeg-növeléssel, vagy versenyszerűen csinálod, nyugodtan lehetsz mellette plazmadonor.

Ha plazmát adok, akkor látszani fog a tű helye? Nem néznek drogosnak?

Talán ez az egyetlen igazi kellemetlenség a plazmázásban: ha hetente 2x megszúrnak egy tűvel, annak nyoma van. A legtöbb esetben nem túl feltűnő, tényleg csak egy kis seb, de van, akinél kisebb-nagyobb véraláfutások is előfordulnak.

Nyilván nyáron ez nem annyira vagány. Illetve, attól függ: ismerek embereket, akik büszkék a nyomokra, büszkén vállalják, hogy rendszeres donorok, és igazából alig várják, hogy valaki rákérdezzen, miért ilyen a karjuk, és eldicsekedhessenek vele.

Én nem tartozom közéjük, elég, ha én tudom, nem kell ezt a kirakatba tenni. Meg aztán a véraláfutást sem gondolom olyan jól kinéző dolognak.

Szerencsére nem muszáj ennek látszania: ha odafigyelsz arra, hogy a plazmaferezis után hogy tartod a karod, akkor minimálisan látszik csak a nyomaAmikor kihúzzák a tűt, kapsz egy kötést, ragtapaszt, és megkérnek, hogy maradj nyugton még 5 percet.

A tű nyoma többé-kevésbé eltüntethetőItt szokták sokan elrontani: letépik a kötést és már indulnak is a dolgukra, aztán legközelebb panaszkodnak, hogy biztos rosszul szúrták nekik a tűt, azért lila a karjuk. Elárulom, hogy a plazmások profik, elég sok szúrást csinálnak naponta, és nem nagyon szokták elrontani. A véraláfutás csak rajtad múlik!

Itt vannak előnyben azok, akik amúgy szédülni szoktak, mert legalább kivárják azt az 5 percet, amíg eláll a vérzés. A trükk az, hogy ne lógasd a karod, hanem hajlítsd be, és az ujjaddal nyomd a kötést. Maradj így 5-10 percig. Így nem lesz bevérzés, nem „szalad szét” a vér a bőröd alatt, és nem leszel kék-lila-zöld.

Vannak, akiknek nagyon érzékeny a bőrük, és így is bekékül egy kicsit, rajtuk szinte semmi nem segít, de a legtöbb embernél a fenti eljárás tényleg beválik. Aki meg egy kicsi seb miatt drogosnak néz, az sürgősen menjen el egy kivizsgálásra, mert ott az ő fejében van a hiba, nem benned.

Hát röviden ennyi, ezek azok a kérdések, amiket tőlem a leggyakrabban meg szoktak kérdezni. Ha van olyan, amiről nem írtam sem most, sem a múltkori cikkben, és érdekelne, akkor bátran írj egy emailt a kapcsolati űrlapon keresztül és válaszolok. Remélem, hamarosan összefutunk a szegedi plazmaközpontban 🙂

Oszd meg: